... vagy legalábbis nem PONT úgy van ...

Nos, ezt igazából még nem döntöttem el. Leginkább csak egyszerű, apróbb följegyzések. Gyors válaszok a józan ész és a konzervatív értékrend elleni mindennapos támadásokra, és kérdések, melyek e támadások okait firtatják. Próbálkozások a "mi dolgunk a világban" kérdéskör megválaszolására. Persze nem valami filozófiai magasságokban, nem egyfajta önfertőző nyafka intellektuális fanyalgással, hanem csak úgy ... mondhatnám: parasztosan.   

Ez mégis egyfajta elefántcsonttorony a virtuális világban, melyben azért fogadni tudom a meghívott vendégeimet időnként egy kis beszélgetésre. Az ablakain keresztül persze éppenséggel a távolmaradók (távoltartottak) is bepillanthatnak néha, akár morzsákhoz is juthatnak a benti beszélgetésekből, lelkük rajta, használják egészséggel ... 

A kérdések többnyire egyszerűek, szinte mindig a "cui prodest"-körben mozognak. Ennek megfelelően persze gyakran a válaszok is rémségesen egyszerűek: a pénz, a különböző üzleti körök mozgatják a világot. (No hisz', ez ám a nagy fölfedezés!?)

És lássuk be, nincs is nehéz dolguk. Mert nem véletlenül mondta oly gyakran, szinte minden egyes latinórán, azzal a csendes bölcsességgel, de bele sohasem nyugodva László atya, akit -természetesen- a diákok több generációja is csak "Csicseró" néven emleget, már vagy 80 éve:

"Fiam, az emberi butaságnál semmi sem határtalanabb a világon ... "

A buta ember pedig sok mindenre használható. Például remekül meg lehet bújni mögöttük, takarózni velük, könnyű dróton rángatni őket, könnyű velük elvégeztetni a piszkos munkát. Elég, ha csak Tom Sawyer emlékezetes kerítés meszel(tet)ésére gondolunk ... 

Manapság persze már ennyi rafinériára sincs szükség, ma már legtöbbször nem is "tomszójerek" használják ki ez emberi hiszékenységet, hanem szimpla kis csaló gazemberek. Igaz, hogy a mókusvakítás finomabb, elegánsabb (és milliószor hatékonyabb) módszereit ma már különböző egyetemeken is tanítják, és a legnagyobb kaszálást az itt képzett "kommunikációs szakemberek" végzik a tudatlan emberek között. Könnyű dolguk van, hisz mögöttük sorakozik, őket támogatja minden földi hatalom.  Számomra azonban a legbosszantóbbak  mégiscsak a kisstílű, primitív alakok, akik kifejezetten a védtelen, testi-lelki bajok miatt különösen kiszolgáltatott helyzetben lévők vérét szívják.

A csalók számát nem tudom csökkenteni, a tájékozatlanokét talán ... önmagam szórakoztatásán kívül leginkább ez a célom ezzel az irka-firkával.

Nem vagyok annyira ostoba, hogy a mindenttudók közé soroljam magam. A világmegváltók közé sem. Az értékek fölismerésére, tiszteletére és esetleg még a továbbadásukra is viszont -ha csak erősen korlátozott mértékben is- képesnek érzem magam.

Mert ugye, az a mécses ... az fontos ... az még nagyon fontos lehet majd egyszer ... 

Hogy  végülis akkor "mi is ez" ? ...

Szándékaim szerint semmiképpen nem blog, mert az általam ismert "bloggerek" túlnyomó többségéhez nem szeretnék hasonlítani. Egy kicsit sem. Nagyon nem ... 

Nem is fórum, mert eléggé el nem ítélhető módon, szimplán önzésből nem szeretném, ha mások szamárságai töltenék meg az oldalaimat. Akkor már inkább a sajátom ... Ha valaki mégis olthatatlan vágyat érez, hogy tudassa velem a véleményét, vagy privát választ szeretne tőlem kapni, netán velem vállvetve, társszezőként szeretne följutni a Parnasszusra, az a következő menüpontban megtalálja az e célra szolgáló e-mail címet ... Ígérem, válaszolni fogok, amint időt tudok rá szakítani "szorgos semmittevésem" közepette ... 

Nem is az életem története, mert az még erősen folyamatban van ... remélem, a Jóisten is úgy akarja! ... Bár egyes ismerőseim szerint nálam már erősen a "B-oldal forog" ... de az ő véleményük ebben a témakörben nem igazán számít ... 

Nem is valamelyik kiváló könyvem rövidített változata, azokat máshol tartom ... majd, ha elkészülnek. Itt legföljebb csak szemelvényeket mutatok belőlük. (mellesleg, csak úgy megjegyzem, hogy az itt leírtak mindegyike szigorúan "kopirájtos" ... tehát aki lenyúlja, azt minimum jól hátbavágom ... aztán majd megnézheti magát ... )

És még sokminden más egyéb sem. Hogy akkor mégis micsoda? Talán mégis mindez ... és még sokminden más egyéb is. Csak nem pont úgy ...

Leginkább egyfajta kötözködés, ami főleg a mindentudó öregek kedvenc időtöltése. Na nem, mintha én öreg lennék, és mindentudó sem vagyok. Továbbá ezen az oldalon kívül még több kedves időtöltésem is van. De egy dologhoz remekül értek: ez a dolgok szétcincálása, aztán összerakása, lehetőleg másképpen, mint eredetileg volt ...

 Ezt elegánsan, "külföldiül" úgy mondják: analizálni, szintetizálni ...

Magyar ember persze így mondja: látni, gondolkodni ...

na EZT nagyon szeretem csinálni ...

Szeretem tudni, mi micsoda. Szeretem tudni a dolgok okát. Szeretem tudni, miből mi következik. Szeretek minél többet megtudni a világról ...

És szeretek erről beszélgetni hozzám hasonlókkal, akik szintén szeretik mindezt. És azokkal is szeretek erről beszélgetni, akik még másképpen látják ugyanezt.  Mert megspórolják nekem, hogy megfogalmazzam a "másik irányból" is a dolgokat ... és néha még akár igazuk is lehet ... 

(Ő, Jézus ereje! ... Hová jutottam? ... Két röpke bekezdésben többször használom a "szeretek" szót, mint egy közepesen bárgyú amerikai film szereplői a "szeretlek Apát" ... )

Néhány szabályt azért igyekszem betartani. (Mert a szigorú szabályok szerinti életvitel/működés valahol mindig is szimpatikus volt számomra. Igaz, az nem teljesen mindegy, hogy ki-, és milyen szabályokat állít elém ... ezt leginkább magam szeretem kialakítani ...)

Szóval: 

• Óvakodjunk, és lehetőleg kerüljünk minden divatot, mert a trendi alakok mind egy kaptafára, futószalagon teremtődnek.
• Az ordenáré stílus nem a mi világunk. Ellenfeleinken leginkább finom szarkazmussal tudunk igazán méltó bosszút állni. Még az sem baj, ha  nem teljesen érti a mondandókat. Néha a bőr alá szúrt tüskével több bosszúságot tudunk okozni, mint egy hatalmas taslival. Márpedig a káröröm - ugyebár - a bosszú egyik legkéjesebb változata ...
• Ne féljünk ellenséget szerezni magunknak. Aki azzá válik, korábban is az volt. Csak legföljebb még nem tudott róla. Vagy csak nekünk nem mondta ...
• Polonius "... mindenek fölött légy hű magadhoz ..." mondása nagyon jól hangzik ugyan, de csak akkor kövesd, ha már tudod, ki vagy ... 
• ... és még számos egyéb okosság, amit csak később fogok kitalálni ...
• Mert fogok ám? ...